Az „Úr félelmének” egészséges megértése az Atyáról alkotott képemen-nézetemen múlik. Ha ismerem a Szentírás Istenét az „Úrtól való félelem” másképp fog kinézni, mintha égi zsarnokként tekintenék rá. Ezért ismételten azt tanácsolom az embereknek, hogy folytassák azt a következetes gyakorlatot, az Írásokkal elmerülve töltsenek időt Jézus és az Atya szeretet kapcsolatának felismerésére és a láthatatlan Isten látható szeretetének kifejeződésének mélyebb, intimebb megtapasztalására.

Az Istennek félelme azt a hozzáállást képviseli, hogy felismerjük: teljes mértékben rá vagyunk utalva Istennek irgalmára, a megbocsátására, sőt a létezésünk kapcsán is függő viszonyban állunk Ő vele. Az Istentől való félelem azt jelenti, hogy világosan megértem, ki az Isten, és hogy saját bűnös természetem hogyan állít konfliktusba az ő természetével. Ez azt jelenti, hogy már tudom, egyetlen reményem az isteni kegyelem. 

Az „Úr félelmének” egészséges megértése Istenről alkotott nézetemen múlik. A jira (יִרְאָה) a legáltalánosabb héber szó, amelyet a „félelem” kifejezésre használnak az Isten félelmével összefüggésben. Az Úr félelme azt a hozzáállást képviseli, hogy felismerjük: teljes mértékben rá vagyunk utalva az irgalom, a szeretet, sőt létezésünk kapcsán is.

Az istenfélelem terén is sokat tanulhatunk még korunkban, amikor erről nem nagy divat beszélni - sokkal inkább azt hangsúlyozzuk, hogy Isten a segítőnk, jótevőnk, irgalmazónk stb. Az emberi lény számára is ellentmondásos, hogy szeretni és gyűlölni egyaránt képes. Isten számára kevésbé az, főleg, hogy a szeretet ellentettje nem csak a gyűlölet, hanem a félelem (lásd 1. János 4:18). Ha gyűlölünk, akkor még mindig érzünk valamit az adott személy iránt. Ennél rosszabb az apátia, a teljes közömbösség állapota. Ez határozottan nem az a félelem, ami az Istenfélelem szóban jelenik meg, ami maga a bölcsesség kezdetét (Péld 9:10) és a gonosztól való eltávozást jelenti (Jób 28:28). Mikor a Szentírás az Istennek utálatos dolgokról beszél, akkor azt is mindig világosan kifejezi, hogy utálatának tárgya a bűn és a gonoszság.

A bölcsesség az, amikor Valaki Isten segítségével ügyesen használja a megértett tudást. Mestere lettél az Atya mentorlásának. A bölcs ember az, aki Isten elvárásaival megegyező módon él, vagy akar élni. Ez egy folyamat hatása a mennyből az Egyház számára. Lehet eseti és van folyamatos hatása.  „Íme az Úrnak félelme: az a bölcsesség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.” (Jób 28:28)

Ne légy elégedett a megalázottságban és méltatlan élethelyzeteddel. Isten bölcsessége kitud emelni a legnehezebb szituációkból is. A krisztusi ember bölcsessége mindig Krisztus személyéhez és megváltói munkájához kapcsolódik. A bölcsesség keresztény teológiája Krisztussal kezdődik, és Ő vele végződik is. Az Újszövetség Jézust azonosítja a bölcsesség végső forrásaként. Krisztusban a bölcsességhez kapcsolódó ószövetségi igazságok beteljesültek és átformálódásukat megtalálták. Az ószövetségi bölcsesség kinyilatkoztatása az életet és az Úr félelme köré szervezte. Az Újszövetségben ez az élet Krisztusnak az evangélium bölcsességére irányul. 

A bölcsességnek következményei és összetevői számosak lehetnek életünkre nézve. De valójában a bölcsesség egyenlő a hitünk belső hatásával gyakorlati életünkben. Tehát, ha mi bölcsek akarunk lenni, akkor cselekedni szeretnénk hit által mindazt, amelyet felismertünk. Ekkor harcban állunk a kétségeinkkel, hogy a bölcsesség megoldásai érvényesüljenek. Isten bölcsessége világosságunk mértékéhez képest adatik. A meglévő ismeretünk szerint élni eredményeket is jelent. Ekkor érthető lesz, hogy a bölcsesség kezdete az Úrnak félelme. Aki ezt az összefüggést megértette, az rendezett képet kap majd folytonosan az életéről és Isten terveiről, akaratáról és gondolatairól. 

Jézus Krisztus mennybemenetele után, Szent Szellem a Földre érkezett. Ő lakozást vett minden újjászületett hívőben. Tehát bekerültünk Isten országába, és ugyanakkor az Isten országa is belénk jön. Mint Istenben hívők, Isten országa teljes egészében bennünk van. A királyságban minden jelen van, ami a mennyben létezik. Értelem, bölcsesség, béke, öröm, egészség, hit és védelem. Szent Szellem bennünk fog gondoskodni minden természetes és természetfeletti dologról, amire szükségünk van. Ha Isten országa bennünk van, nekünk meg tanulnunk semmi miatt nem aggódnunk. Isten már gondoskodott mindenről.  

 Jakab levelében a cselekedetek nélküli hit tárgyalásába fog, és erőteljes megjegyzéseket mond. Többek között még a démonok is hisznek és remegnek is (Jakab 2:19). A démonok hite hiábavaló, még akkor is, ha remegnek attól, amelyet az igazságról tudnak. A démonok nem változtatnak viselkedésükön –nem könyörülnek másokon – annak ellenére, hogy tudják, kicsoda Isten. Jakab szemlélteti a cselekedetek hasznosságát az irgalmasság kimutatásában (Jakab 2:13) azzal, hogy felteszi a kérdést, hogy mi haszna a hitnek cselekedetek nélkül. Majd megkérdőjelezi, vajon ez a hit képes-e ekkor megszabadítani bármely gondjából a megváltás által az embert (Jakab 2:14).

Az Isten és ember közötti jó és boldog közösség létrehozásához a legalapvetőbb lépés, hogy az ember visszatér a boldog Istenéhez. Ez akkor is így van, amikor a megtérés már megtörtént, viszont a diszharmonikussá vált kapcsolatát akarja megújítani Vele. Isten örökkévaló boldog élete nélkül itt a Földön sem tudunk élni igazából. Ha az ember nincs Istennel harmonikus kapcsolatban, nem is él teljesen. Nincs benne eredeti mennyei életöröm, sőt nem a saját sorsát tudja megélni. A bűn tartalmaz toxikus elemeket, mint például a keserűség. Keserűséggel nem képes az ember tartós boldogságra, megelégedettségre és kiteljesedésre. Ekkor sajnos árt az embertársainak is. Istennel való harmonikus kapcsolat pedig nem lehetséges az életünkben felhalmozódó keserű tapasztalatokat folyton kiegyensúlyozó öröm nélkül.

A hit nem 1 érzés. Az érzések a természetes birodalomban vannak, nem a szellemiben. Egy cseppet sem tudsz hinni a fejeddel, a szíveddel kell hinned. Mi úgy teremtettünk, hogy úgy járjunk, mint Isten hit által és nem a szemünk látása által. Úgy teremtettünk, hogy pont úgy beszéljünk, ahogy Ő, aki előszólítja a nem levőket, „mint meglevők”. Úgy teremtettünk, hogy pont úgy lássunk, mint Isten hogy ne a láthatókra nézzünk, hanem a láthatatlanokra. Nekünk nemcsak úgy kell beszélnünk, ahogy Isten beszél, nekünk úgy is kell gondolkodnunk, ahogy Isten gondolkodik. És ez azzal kezdődik, ahogy magunkról gondolkodunk. Nekünk úgy kell látnunk magunkat, mint a Magasságos Isten gyermekei. Isten mindig jó. De neked meg kell tenned a magad részét. Te vagy az Ő karja, az Ő látása és az Ő szája ebben az órában. Ha te nem mondod, visszatartod Őt. Ha nem mész, Ő nem tud menni. Ő tőled függ, mint az Ő követe. Isten tett minket ide ezekben az utolsó napokban, tőlünk függ a munka elvégzésében. De mi nem tudunk tenni semmit hit nélkül.

Az isteni vigasztalásnak gyakori módja az, amikor Isten Szelleme a Szentírással az ember „belsejébe” szól. Senki nem képes olyan közel kerülni az ember személyiségének centrumához, mint Ő. Ekkor a szívünk kijelentést kap a láthatatlan világból és belelátunk a láthatatlan folyamatokba. Életünk legünnepélyesebb és egyben gyógyító eseményei lehetnek mindezek az érintések. Egy felejthetetlen és életbevágó szubjektív találkozások az Atyánkkal. Az isteni vigasztalásban Istennek a népe gyakran a legelesettebb helyzetében részesült, a lehetőségeink igazságai a reménytelen helyzetekben hatoltak a szívekbe. Az Atya gondoskodik arról, hogy a vereség legmélyebb szintjein se maradjon az Egyház végtelen mértékű vigasz nélkül. 

 2024. 05. 04.

Boldogság. Mindannyian vágyunk erre. Ezt keressük a munkánkban, a kapcsolatainkban. Jézus Krisztus hegyi beszédének boldogságról szóló tanításából kiderül, hogy az igazi boldogságot hiába keressük, rátalálni nem lehet, csupán ajándékba kapni, miközben az igazán fontos mennyei dolgokkal foglalkozunk. A maradandó boldogság elérése nem a körülményeinktől függ – egy progresszív nézőpontváltás és belső szívbéli változás szükséges hozzá.

A stresszel és zsúfoltsággal teli, elfoglalt élet akadályozhatja a Szent Szellem befolyását, és gátolhatja az isteni információkhoz való hozzáférésünket. Az isteni vezetésre való ráhangolódás nélkül nem ismerhetjük meg a célunkat és nem fedezhetjük fel az Isten által adott sorsunkat. Bízol abban, hogy Isten eltervezte a fiával az Újszövetségét? Sokszor úgy gondoljuk, hogy tudjuk, hogyan kell kezelni a legtöbb helyzetet, de mi történik, ha bizonytalansággal, fájdalommal találkozunk? Ilyenkor Isten Szellemének válaszaira kell hagyatkoznunk, hogy vezessen minket - még akkor is, ha nem értjük teljesen. Bízz abban, hogy Isten úgy mutatja meg a megoldást, hogy annak értelme legyen, és bízz abban, hogy Ő gondoskodik a gyermekeiről.

Isten bárkit kiválaszthat arra, hogy a legcsodálatosabb dolgokat tegyék. Isten saját szívének akarata szerint működik. Ahhoz, hogy segítséget hozzon az életedbe, néha át kell rendeznie a körülményeidet. Isten célját nem szakítják meg érzelmeink válságai, vágyaink be nem teljesedése. Nyugodt lehetsz, Isten nem feledkezett meg rólad. Néha a életünk nehézkes fordulópontjaira van szüksége ahhoz, hogy gondolkodásmódunkat új dimenziókba állítsa a régi hibás helyett.

A 2Korinthus 3,6-ban Pál azt mondta, hogy a betű megöl, de a Szellem megelevenít. Ez azt jelenti, hogy a Szent Szellem naponta életet ad nekünk. Mindig vissza kell térnünk a szellemünkhöz, mert a szellemünkben érzékeljük és tapasztaljuk meg az isteni élet átadását. Ez megelevenít és élővé tesz bennünket Krisztusban.

Észreveszed, hogy az utolsó napokban élünk és sokan félünk?!? Ezek a napok, amelyeket Pál „gyötredelmes időknek” nevezett. (2Tim 3:1) Mint hívőket Isten megbízott minket egy óriási felelősséggel PONT ebben a korszakban: Élj Isten Szellemével közeli kapcsolatban. Ahhoz, hogy ezt megtegyük, nekünk ugyanígy kell működnünk, ahogy Jézus Krisztus: az Ő bátorságával. Mi az Ő gyermekei vagyunk, örököstársai vagyunk az Ő Fiának, Jézusnak és mi megkaptuk ezt a képességet. A Szent Szellem benned lévő ereje által te is működhetsz úgy mint Jézus emberi testben, még a nehéz időkben is, sőt elérhetsz Isten teljes akaratáig...

 Krisztus küldetése, hogy visszavezesse az embert az Atyaságba. Az Atya ajándéka, hogy létezel. Amivé válhatsz az Atyaságban, az a te ajándékod Istennek. Ő fog módokat találni arra, hogy képezzen téged. A láthatatlan és a látható világot az atyaság szerkeszteti egybe. Atyaság fölépítése bennünk kezdődik és felülről való. Atyánk szeret bennünket, mert övé vagyunk. Néhány mentori kapcsolat csak egy adott időszakra vonatkozik és néhány egy teljes életre.

Addig boldogulsz a próbádban, amíg Isten keresed!„A sziklára esettek azt példázzák, amikor az Ige hallgatói nyomban örömmel fogadják az Igét, de nincsen bennük gyökere, ezért egy darabig hisznek, a megpróbáltatás idején azonban elszakadnak.”  (Luk 8:13) Úgy hiszem, hogy nagyon elhanyagoltunk egy lényeges sorsképző gondolatot, mégpedig azt, hogy mit jelent Isten terve és időzítése? Mindenféleképpen át kell menned a saját próbádon. Előbb vagy utóbb. Amikor úgy tanítunk Isten ígéreteiről, hogy közben nem tanítunk az Isten próbáiról, az óriási frusztrációt és megbotránkozást fog okozni. Mert mi történik akkor, amikor tanítunk az ígéretekről anélkül, hogy beszélnénk a teszt időszakáról? Az emberek megpróbálnak majd hozzájutni az ígéretekhez, a rendelt idő előtt. De nem kaphatod meg az áldást a rendelt idő előtt. A próbát Isten irányítja! Minden személyes próbánkat Isten zárja be, nem mi.

Mit jelent Krisztusban lenni? A Krisztus képmására való hasonlóságra formálódás. Krisztussal való testvériséget, örökséget és elsőszülöttséget fizikai szinten is szellemükkel, lelkükkel, testükkel 1 hatásként éljük meg.  A Szent Szellem Isten dolgainak a megtételére is képessé tesz bennünket. Dinamizálja és szinten tartja a keresztény életet és szolgálatot egyaránt. Krisztus képmását hordozókra – Krisztuséi - a földi pályájuk beteljesedésekor az Úrral való találkozás vár. hogy részesülhessenek örök életéből.