Tóth Lajos, Aratás gyülekezet, 2014. november 16.

Krisztus titkának leleplezése nélkül nem tudunk megszentelődni, hiszen a szentség éppen a Krisztussal való egységet jelenti. Krisztus nem erkölcscsőszként jelent meg, hanem a mennyei élet által. Ez a szent élet nem fogalom, hanem Krisztus. A szentség isteni tulajdonság, nem az emberé. Így megszentelődésünk nem földi célunk már, hanem természetfölötti megtapasztalásban való járásunk. A szentség kreatívvá és innovatívvá alakítja jövőnket. Szentsége csakis Krisztus szelleméből tud beáradni lényünkbe. Ezt nekünk is művelni kell azzal, hogy megnyitjuk szellemünket Krisztus titkának megértésre. „A bölcsességnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség.” Péld. 9:10.

1. rész

2. rész

Várkövi Krisztián, Aratás gyülekezet, 2014. november 8.

Jézus Krisztus ítéletet hozott a világba a tekintetben, hogy akik nem látnak, azok lássanak, akik pedig látnak, azok vakok legyenek. Ezért akik felismerik az életükben sötétségben, homályban lévő területeket és látásra akarnak jutni, azok meglátják őt, mint Istent, Örökkévalót, Izrael Szentjét és Teremtőjét, Szabadítót, Megváltót, Királyt, Jó Pásztort és juhokhoz vezető Kaput, az Ő csodálatos sokszínűsége pedig körberagyogja az életüket.

Nochta Pál, Aratás gyülekezet, 2014. október 25.

Isten megszentelt vagyis elkülönített minket a maga számára, hogy egy sikeres életet tudjunk élni. Azonban a szentség soha nem lehet öncélú. Mi érte, általa és benne vagyunk szentek, mert nekünk az Ő életében kell élnünk. Egyben ez a kulcsa sikerünknek is. A sikert azonban definiálnunk kell, mert az, amit a világ sikernek gondol, az Isten előtt kudarcnak, sőt utálatosságnak is számíthat. Akkor hát mit ért Isten a sikeres életen? Mit kell tennünk ahhoz, hogy azt, amit az Úr sikernek tart mi is elérjük? "A nemes harcot megküzdöttem, futásomnak végére érkeztem, a hűséget megőriztem." 2Tim 4:7-8 Csia

Tóthné Kállai Klaudia, Aratás gyülekezet, 2014. október 18.

Többre van szükségünk, minthogy elhiggyük azt a történelmi tényt, hogy Krisztus keresztre feszíttetett. A legtöbb hívő elismeri Krisztusban lévő helyét, hogy fel van ültetve a mennyekben, de csak teológiai fogalomként, nem pedig kijelentett tényként. Igényelnünk és járnunk kellene a Krisztusban előre elkészített cselekedetekben. Sőt! Isten áldásainak teljességében is. Az új helyzetünk az lett, ahová helyezve lettünk Krisztusban. Most már gyakorlati megtapasztalásokban élvezhetjük, hogy mit is jelent Krisztus megváltásának áldásaiban járni.

Tóthné Kállai Klaudia, Aratás gyülekezet, 2014. október 11.

A tanításban identitásunk helyreállásának sarokkövéről lesz szó: felültetésünk megértéséről. Krisztus feltámadt testében ül a trónon jogai teljes birtokában. A feltámadás Isten országának küszöbe. A felültetés privilégiuma nemcsak a trón megosztását adja, hanem hatalmában való járásunkat is biztosítja. Felültetésünk (összeültetésünk) Isten jelenlétében való lakozást, feltámadott életet és az előre elkészített cselekedeteinket jelenti. „Megelevenített együtt a Krisztussal, kegyelemből tartattatok meg, együtt feltámasztott és együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban, hogy megmutassa a következendő időkben az Ő kegyelmének felséges gazdagságát hozzánk való jóságából a Krisztus Jézusban” Ef.2:5-6